Ige:

Zak 9,9: Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! Íme, jön neked a te királyod; igaz és szabadító ő; szegény és szamárháton ülő, azaz nőstényszamárnak vemhén.

Virágvasárnap van, de folytatjuk a testté lett Igéről, azaz J. Kr.-ról is a sorozatot. Ezen belül a Róla szóló próféciákat. A most olvasott prófécia éppen virágvasárnap teljesedett be, amikor J. Kr. szamárcsikón ment Jeruzsálembe Így olvassuk Máté 21:4-5 Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, aki így szólott: Mondjátok meg Sion leányának: Ímhol jő neked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén.

Most J. Kr.-ról, az alázatos Királyról szeretnék szólni. Nevezetesen: 1. A különös Király. 2. Az igaz és szabadító Király. 3. A szegény és szamárháton ülő Király. 4. Az alázatos Király. 5. Kik örüljenek, és miért lehet nagyon örvendezni?

1.) A különös Király

Különös prófécia ez a Királyról. Ugyanis legtöbb ószövetségi prófécia nem ilyennek írja le a királyt. A sok közül csak egyet idézek a 2. zsoltárból: 6. 8-9. v.: Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen! Kérjed tőlem és odaadom neked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait. Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.  

Újszövetségi próféciák sem szegénynek írják le a Királyt, amikor eljön. Nem szamárcsikón jön. Olvasd Jel 19:11-16 J. Kr. fehér lovon jön. Szemei olyanok, mint a tűzláng. Fején sok korona. Mennyei seregek követik fehér lovakon. Szájából éles kard jön ki. A mindenható Isten haragja hevének borsajtóját nyomja. Ez nem a szegény, szamárháton ülő Királyról szól, de ez a király mégis ugyanaz a J. Kr..

Miért van ez a nagy különbség a két leírás között? Azért, mert nem ugyanarra az időre vonatkozik, és nem ugyanaz a Király célja, küldetése sem. Először alázatosan szolgálni jött. Az ellenségein könyörülni, megszabadítani őket a bűneinktől. Másodszor azért jön, hogy az ellenségei közül legyőzze és megítélje azokat, akik nem fogadták el szabadítását, amit első eljövetelekor hozott.

2.) Az igaz és szabadító Király

Így olvastuk: igaz és szabadító Ő. Amint láttuk, nem külső szabadításért jött. Elsősorban nem a rossz körülményeinkből, hanem a bűneink láncától, a sátán fogságából jött kiszabadítani. Luk 4:18-19 Az Úrnak Szelleme van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat, hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét.

Ezt a szabadítást csak igaz ember teheti meg, mégpedig úgy, ha meghal a nem igazakért. 1Pét 3:18 Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen. Ezért jött emberként, mégpedig bűntelen emberként, mint asszony magva, de Isten Fia, hogy az ember bűneiért helyettes áldozat legyen. Így lett a Király igaz és szabadító.

Közkézen forgott egy kis alakú evangéliumi irat, aminek a címe: Kicsoda vagyok én, hogy egy király halt meg értem? Megrendítő kérdés ez is, de még inkább megrendítő, hogy Kicsoda Ő, hogy a mindenség királyaként kész volt meghalni értem? Hogy lehet ennyi szeretet Benne? Miért tette ezt meg értem?

A Király szabadító: Máté 1:21 Szül pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. Nemcsak megbocsátja Isten a bűneinket az Ő véréért, hanem az Úr Jézus meg is szabadít a bűntől. Sőt a törvény átkától, a világtól, az ó-emberünktől és önmagunktól is. Nem maradunk a bűn, a világ, az énünk rabszolgái. Gal 2,20a: Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.

3.) A szegény és szamárháton ülő Király

Olyan szegény, hogy még azt a szamárcsikót is kölcsön kérték, amire felültették. Pedig a Kol 1,16-17 szerint mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremtettek; És Ő előbb volt mindennél, és minden Ő benne áll fenn. Minden az Övé, de mindenről lemondott. Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. (2Kor 8:9)

Gazdag, de szegénnyé lett! Hogyan? Fil 2:6-8 mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Ő az Istennel egyenlő, Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. Ha nem lett volna szegénnyé, ha nem tette volna le Istennek formáját, ha nem lett volna emberré, és mint ember, nem lett volna engedelmes az Atyának, akkor mi elvesztünk volna.

Soha ne feledjük el, hogy a Király mit tett értünk! Soha ne feledjük el, hogy nekünk sem kell semmihez ragaszkodnunk, egyedül csak Istenhez, Atyánkhoz, és Urunkhoz J. Kr.-hoz. Engedjünk el mindent: akaratunkat, vágyainkat, céljainkat, jónak vélt elgondolásainkat, nem számít, ha gyaláznak! Legyünk szegények mi is, így leszünk másokat gazdagítók. 2Kor 6:10 szerint: mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint semmi nélkül valók, és mindennel bírók.

4.) Az alázatos Király

Így olvastuk: Ímhol jő neked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve. Az alázat azt jelenti, hogy valakinek önként alá rendelem magam. J. Kr. Önként alá rendelte magát Istennek, az Atyának. Máté 26:39 És egy kissé előre menve, arcra borula, könyörögvén és mondván: Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint te.

Gondoljuk meg, hogy Ő a Király! Róla szóltak a próféciák, hogy milyen hatalmas és dicsőséges lesz, hogyan fog uralkodni. Az Atya pedig azt akarta, hogy előbb alázza meg magát. Engedje, hogy elfogják, megkötözzék, arcába köpjenek, megverjék, és végül megöljék. Az alázata az engedelmességben nyilvánult meg: megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.

Nekünk pedig azt mondta az Úr: Máté 11:29 Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Csak így lesz nyugalmunk, ha alárendeljük magunkat Istennek, azaz engedelmeskedünk Neki.

Az alázatnak nagy jutalma van: Kegyelem, felmagasztalás és áldás.

1Pét 5:5-6 az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején.

Az Atya a magát megalázó J. Kr.-t felmagasztalta. Fil 2:8-11 Annak okáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza neki oly nevet, amely minden név fölött való; Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.

Mikor Ábrahám az alázatát azzal fejezte ki, hogy engedelmes volt Istennek, kész volt a fiát is feláldozni, akkor Isten nagyon megáldotta: 1Móz 22,16-18: Én magamra esküszöm, azt mondja az Úr: mivelhogy e dolgot cselekedéd, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek: Hogy megáldván megáldalak téged, … És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek.

5.) Kik örüljenek, és miért lehet nagyon örvendezni?

Azt olvastuk: Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! Virágvasárnap a sokaság örült, főleg a gyermekek. De a nép vezetői nem örültek. Pár nap múlva már a nép sem örült. Halálát akarták. Kik örüljenek tehát?

(1) Örüljenek akiknek a bűnei megbocsáttattak! Aki tudja, hogy a bűneit Jézus vére eltörölte, akiről lehullt a bűnteher, az örül. Tudom, hogy velem együtt sok hívő ember boldog emiatt. Róm 4:7-8 Boldogok, akiknek megbocsáttattak az ő hamisságaik, és akiknek elfedeztettek az ő bűneik. Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít.

(2) Örüljenek, akiket az Úr megszabadított a bűneitől! Velem együtt sok hívő ember örül J. Kr. szabadításának a megkötözöttségektől, a függőségektől, a komplexusoktól, a bűnöktől, a világtól és önmagunktól. Olyan jó szabadnak lenni! Ján 8:36 Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.

(3) Örüljenek, akik mindenről készek lemondani az Úrért! Amihez ragaszkodunk, az megkötöz, és végül elvész. Pál apostol így vall az életéről, Fil 3:8 kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: akiért mindent kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem. Ha az egész életünket átadjuk az Úrnak, Ő örök életre tartja meg azt.

(4) Örüljenek az alázatosak, mert ők kegyelmet kapnak! Ézs 57:15 Mert így szól a magasságos és felséges, aki örökké lakozik, és akinek neve szent: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét.

(5) Örüljenek, akik már most meghajolnak az alázatos Király előtt! Eljön az idő, amikor nagy hatalommal és dicsőséggel jelenik meg az Úr, mert Isten felmagasztalja Őt. Akkor majd a Jézus nevére minden térd meghajlik, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. (Fil 2:10). Mindenki kénytelen lesz meghajolni. De akik most meghajolnak Előtte, azok a megváltottak, az üdvözültek, az Isten gyermekei, az eljövendő dicsőség részesei. Azok, akik szeretik az Urat és hisznek Benne, és már most kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeznek: (1Pét 1:8)

Befejezem:

Mi már nem szegény és szamárháton ülő királyként ismerjük J. Kr.-t, mert az Ef 1:20-22 szerint Isten feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben. Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte a Gyülekezet fejévé, Mely az Ő teste, teljessége Ő neki, aki mindeneket betölt mindenekkel. Ámen

Énekeljük el a 86. éneket: Jézus Krisztus Királyom! J. Kr., Megváltóm!